Az Európai Unió mérlegeli annak lehetőségét, hogy újra nyissa a kereskedelmi világszövetségnél (WTO) indított perét az Egyesült Államok ellen. A vita még a Trump-kormányzat idején indult az acél- és alumíniumipar kapcsán, de aztán a felek kölcsönösen büntetővámot vetettek ki mintegy 10 milliárd dollárnyi termékre – írja a Bloomberg.
Miután szombaton azt jelentette be a kínai kereskedelmi minisztérium, hogy sikerült megállapodnia Ausztráliával a WTO elé vitt borvám ügyében, vasárnap arról tájékoztatott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, hogy november 4. és 7. között Kínába látogat és tárgyal Hszi Csin-ping kínai államfővel és Li Csiang miniszterelnökkel a két ország kereskedelmi kapcsolatainak rendezése érdekében. A jelek szerint a felek a kereskedelmi háború lezárása felé haladnak, amelyben a kínai borvám ügyével párhuzamosan a szélkerekekre kivetett ausztrál védőintézkedést is rendezhetik.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója szerint jelenleg olyan folyamatok zajlanak a világon, amelyek a világkereskedelmi forgalom széttöredezéséhez vezetnek és veszélyeztetik a fejlődő országokban beindult növekedést.
Az Európai Unió kemény fellépést ígér Kínával szemben, de a Portfolio-nak nyilatkozó uniós szakértők szerint Brüsszelben mindenképpen el akarnak kerülni egy elhúzódó kereskedelmi konfliktust. Várhatóan súlyos intézkedéseket hoznak az e-autók importját érintő szubvenciós eljárás végén, de inkább megállapodásra törekszenek Pekinggel. Akhil Ramesh, a Pacific Forum szakértője szerint az EU vizsgálata legalább egy évtizedet késett, és így is súlyos kockázatai vannak az európai iparra nézvést.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minapi, az Európai Unió helyzetét bemutató beszédében fontos bejelentést tett. Az unió megfelelő szervei szubvencióellenes eljárást kezdenek a kínai elektromos autógyártók ellen, mivel azok az európai fél gyanúja szerint a kínai állam hatalmas pénzügyi támogatásainak köszönhetően képesek mesterségesen alacsony áron adni járműveiket az uniós piacon. A lépés azt mutatja, hogy Németország tovább távolodik Kínától, és végleg maga mögött hagyja az Angela Merkel korszakát jellemző, elsősorban a pénzügyi és üzleti érdekeket szem előtt tartó Kína-barát politikáját.
Egyre komolyabb kereskedelmi háború frontvonalai rajzolódnak ki Kína és az Egyesült Államok között, amelyben egyre jobban eltávolodnak egymástól a felek. Mindez pedig ráirányítja a figyelmet a nagyrészt az ázsiai országok által irányított ellátási láncokra, valamint az Egyesült Államok és az EU által felügyelt technológiai szabadalmakra. Mindez egyszerre jelent kihívást és lehetőséget sok feltörekvő országnak, míg az Európai Uniónak meg kell őriznie harmadikutasságát - többek között ezekről esett szó az Asia Society Northern California konferenciáján, amelyen a Portfolio is részt vett.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter befejezte kínai látogatását, amelynek célja a feszültségek enyhítése és a két legnagyobb gazdaság közötti kapcsolatok helyreállítása volt. Yellen hangsúlyozta a Kínával folytatott kereskedelem előnyeit, és egyértelművé tette, hogy az ellátási láncok diverzifikálása nem jelenti a viszony elmérgesítését. Tíz órán át tárgyalt kínai tisztviselőkkel, köztük He Lifeng miniszterelnök-helyettessel és Li Csiang miniszterelnökkel a gazdaságpolitikáról, az éghajlatváltozásról és a szegényebb országok adósságválságáról.
Kína korlátozza a félvezetők gyártásához kulcsfontosságú két fém exportját, közölte tegnap késő este a kínai kereskedelmi minisztérium, ezzel fokozva az Európával és az Egyesült Államokkal a chipek piacán egyre élesebb technológiai kereskedelmi háborút.
Az Európai Unió lépéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa a blokk gazdaságának biztonságát, és védekezzen az olyan országok, mint Kína és Oroszország által gyakorolt kereskedelmi kényszerrel szemben. Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság gazdasági biztonsági stratégiáját kedden mutatja majd be, amely azonosítja az üzleti és biztonsági kockázatokat, politikai intézkedéseket vázol fel, és védelmi intézkedéseket javasol a gazdasági kényszerítéssel szemben.
Az Egyesült Államok gazdasági eszközökkel is globális hegemón szerepre törekszik, ami szakadáshoz vezethet a feltörekvő gazdasági központokkal, megemeli az általános árszintet, megzavarja a beszállítói láncokat és bizonytalanságot teremt a nemzetközi nagyvállalatok egymás közötti kapcsolataiban - fejtette ki Arshad Zaman pakisztáni közgazdász, a Világbank egykori vezető közgazdásza a Hszinhua kínai hírügynökségnek adott interjújában.
Az Európai Bizottság csütörtökön enyhített a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését elősegítő zöld technológiákra vonatkozó állami támogatási szabályokon, ezzel próbálva ellensúlyozni az amerikai és kínai támogatások által az európai iparra jelentett fenyegetést. A magyar kormány támogatási politikája több szempontból is érintett.
Az Egyesült Államok kormánya hat kínai légiipari szereplőt sújtott kereskedelmi korlátozással, amelyeket összefüggésbe hoz a feltételezett kínai megfigyelő léggömbprogrammal - jelentette be az amerikai kereskedelmi minisztérium helyi idő szerint pénteken.
A tagállamok látványos diplomáciai sürgés-forgással készülnek az uniós vezetők február elején esedékes találkozójára. Ám most nem a két kézenfekvő téma (a bevándorlás és Ukrajna) áll a pattanásig feszült egyeztetések középpontjában. Hanem a legfőbb szövetséges Amerika – Ursula von der Leyen bizottsági elnök szavaival élve – „agresszív” gazdasági-kereskedelmi lépéseire adandó válasz. Ennek milyensége előrejelzés is lesz egyben az Unió további alakulását illetően. Egyrészt mert valójában nemcsak a Biden-adminisztráció gazdaságélénkítő csomagjáról van szó, s nem is pusztán az USA-ról. Sokkal inkább az éleződő viszályokkal terhes nemzetközi erőtérben halaszthatatlanná vált politikai irányváltásról. Másrészt pedig nem is csupán szimpla irányváltásról. Hanem az európai integráció DNS-ének komplett átírásáról.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági konfrontáció keresztüzébe került Európa, mivel Washington zöld iparágak fellendítésére irányuló terve azzal fenyeget, hogy járulékos károkat okoz egy kulcsfontosságú szövetségesének. Eközben mélyül a Peking és az észak-atlanti rendszer közötti gazdasági konfliktus is. Magyarország több évig Keletről és a Nyugatról egyszerre akart tőkét szerezni, viszont előbbivel hangzatos bejelentéseken túl nem jutott, mostanra viszont Kína első számú célpontja lett.
A magyar kormány is az Európai Bizottság álláspontján van a kibontakozó EU-USA kereskedelmi háborúban: az állami támogatások lazításával versenyezne a protekcionista amerikai lépésekkel szemben. Az Európai Bizottság által a Portfoliónak küldött adatok alapján az Orbán Viktor vezette kabinet ugyan bőséggel támogatta a cégeket, de Magyarország nem rúg labdába a nagyobb gazdaságokkal szemben.
Szerdán jelentette be Ursula von der Leyen, hogy lazított állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal adnának lökést az uniós zöldgazdasági terveknek. Az Európai Bizottság elnökének lépését más uniós intézményekből is támadják, pedig még a különutas magyar kormány is támogatná a terveket.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
